Döntött az EU, Magyarország nem vétózhat többé szankciókat – írja a HVG.

Eddig a büntetőintézkedéseket félévente újabb hat hónappal hosszabbították meg és minden ilyen döntéshez a tagállamok egyhangú akarata volt szükséges. Ha csak egy tagállam is ellenkezik, az EU nem tud a befagyasztott, 210 milliárd eurós orosz banki vagyon terhére kölcsönt adni Ukrajnának, és a banki vagyont vissza kell adni az oroszoknak.

Az EU ezért „nagyon egyértelmű többséggel” úgy döntött, megfosztja tagállamait attól a lehetőségtől, hogy a befagyasztott orosz vagyon zárolásának feloldását el tudja érni. Ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha objektív, tagállamokat súlyosan érintő válsághelyzet áll fenn, és az EU gyors, uniós pénzügyi vagy gazdasági támogatást kíván nyújtani. Az EU új vészhelyzeti hatáskörei addig maradnak érvényben, amíg „Oroszország be nem szünteti az Ukrajna elleni agresszív háborúját, és jóvátételt nem fizet Ukrajnának”.

Az EU azzal indokolta a jelentős jogi változtatást, hogy az eszközök Oroszországnak történő visszaadása pusztítást végezne az EU gazdaságában – és potenciálisan hibrid támadásokat táplálna a Kreml részéről a blokk egész területén.

A magyar kormány közleményében az Európai Unió döntését precedens nélkülinek és jogilag hibásnak értékelte. Magyarország úgy látja, hogy az Európai Bizottság és bizonyos tagállamok egyre gyakrabban próbálnak olyan eljárásokat alkalmazni, amelyek eltérnek az alapszerződésben rögzített szabályoktól, különösen a külpolitikai és szankciós döntéseknél előírt egyhangúságtól.

A magyar álláspont szerint a döntés teljesen figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság korábbi ítéleteit, amelyek kimondják, hogy az EU csak akkor térhet el az alapszerződésekben előírt döntéshozataltól, ha valóban rendkívüli és közvetlen veszély áll fenn. Úgy vélik, az uniós intézmények nem bizonyították ilyen veszély fennállását.

A közleményben azt is írták, hogy a döntés megnehezítheti egy hosszú távú békemegállapodás elérését. Magyarország kijelenti, hogy továbbra is kiáll az alapszerződések betartása mellett, és szükség esetén kész jogorvoslati eljárást indítani az Európai Bíróságon a döntés ellen.

A 444 friss cikkében, amely Orbán hazugságait összegzi, több ponton is előkerülnek a szankciók. A gyűjtés felidézi, hogy a kormányfő az orosz agresszió elindulása után a BBC-nek azt mondta, Magyarország támogatni fog minden Oroszországgal szembeni uniós szankciót, és nem fog blokkolni egyet sem. Ezt az ígéretet nem váltotta be, volt, hogy vétózott. Aztán ennek nagyjából az ellentéte is megtörtént: 2022 novemberében már arról beszélt a miniszterelnök, hogy „Magyarország sosem támogatta a szankciókat, nem is szavaztuk meg őket, (…) és ezután sem fogjuk”. Ez így szintén nem teljesen igaz, megszavaztuk a legtöbb szankciót.

Orbán később azt is mondta, hogy szankciók nélkül legalább a felére csökkenne az infláció, meg hogy 2023-ban a gazdaságnak 3764 milliárd forint veszteséget okoznak. Egyik állításnak sem volt erős alapja.